Bár még mindig tartom azon állításomat, hogy a 26. lehet az elmúlt fél évtized legjobb Simpsons évada, de sajnos ki kell mondanom, hogy az elmúlt három hét során vetített epizódok csalódást okoztak.
Nagyon nehéz beszélni erről az epizódról, mivel nem volt sem elég rossz és (sajnos) elég jó sem ahhoz, hogy maradandó élményt hagyjon bennem. Egy átlag epizódértékelés során elég egyszer megnézni az adott részt, és már körvonalazódik bennem, hogy a legjobb jelenetek áttekintését követően mit is fogok legépelni a legutóbbi 20 percről, ám itt más volt a helyzet: Újra meg kellett néznem a teljes részt mivel egy nap után már semmire sem emlékeztem belőle, olyannyira semmilyen volt. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a megelőző 10 rész minőségét, de még a sokak által vitatott évadnyitó színvonalát sem érte el.
Pedig nem indult rosszul a történet, az első 5-6 perc egész viccesre sikeredett, jól működtek a gagek, hogy aztán teljesen szétessen a cselekmény, és csalódást okozzon a rajongóknak.
A sorozat karakterei nem igazán működtek olyan jól, mint az elmúlt félévben (Kivéve Homert, és Mr. Burnst.) Elon Musk vendégszereplése viszont nem sikerült rosszul, korunk (egyik) legnagyobb üzleti lángelméje egyszerre személyesítette meg saját karikatúráját, és népszerűsítette saját találékonyságát, anélkül, hogy mindez öncélú lett volna. A lezárás bármennyire is jól sikerült, kiszámítható volt. A nem túl fényes IMDB pontszám is bizonyítja, hogy ez az epizód nem aratott osztatlan sikert, és valószínűsítem, hogy Amerikán kívül sem lesz éppen a legjobban fogadott epizód.
Közepesnél éppen, hogy jobb. 10/5.5
Két héttel (és egy fergeteges Super Bowlal) később jól láthatóan növekedett a minőség, de ez is csak az évad harmadik leggyengébb epizódjához volt elég. Az ilyen epizódokat hívom töltelék részeknek, amelyek ugyan nem sikerülnek rosszul, de semmi extrát sem nyújtanak.
A kanapé gag ezúttal kissé semmilyennek tűnt, az elmúlt hetekben látott bevezető képsorokhoz képest, az első 7 perc viszont roppant erősnek bizonyult. Az epizód legjobb pillanatait is ekkor láttuk (Pharrell Wiliams feltűnése, a régi springfieldi himnuszra készült montázs, a különböző városok indulójának bejátszása, Bart és Lisa közös munkája.) Ezt követően kezdett el esni az epizód színvonala, hiszen már legalább fél tucat epizód témáját szolgáltatta Homer elhízása, és az alkotók már szinte valamennyi poént ellőtték a témával kapcsolatban. (Pláne azt, amikor a főszereplő embereket ételnek lát.) Az ellaposodó történetet Kevin Michael Richardson (sokadszori) vendégszereplése, valamint a morbid humorral járó végkifejlet csak részben tudta kompenzálni. Az epizódot lezáró montázs viszont remekül sikerül, Homer történetszálából messze a legjobb jelenettel. (Megidézve a 7. évad klasszikus epizódját is, valamint ismét egy alternatív jövő képét felvázolva.)
Nem ez lesz az epizód, amit évek múltán majd elsőként emlékezni fogunk a 2015-ös évből, de kétségtelenül voltak erényei ennek a résznek is.
10/6
Remélem az alkotók a következő hetekben nemcsak 6-7 percig tudják majd tartani az évad elején tapasztalt minőséget, hanem az epizód teljes időtartama alatt tartalmasan tudunk majd szórakozni.