Nagyon tudok lelkesedni dolgokért, de azért remélem, hogy sokan egyetértenek velem, mikor azt mondom, hogy a sorozat 2014 ősze óta újra egy remek korszakát éli. Az előző epizódok is jól sikerültek (különösen a szezonnyitó), de a legutóbbi 20 perc nyugodtan pályázhatna a 2010-es évek legjobb The Simpsons epizódjának díjára is.
Maga a tény, hogy idén két Halloween témájú epizódot látunk lelkesíthette a rajongókat, és az élet egyelőre az alkotókat igazolta. Maga a történet felütése is remekül lett megoldva, hiszen már az első képsorokból megtudjuk, hogy az ezen az „ünnepen” tartott buli mennyire is tradicionális szokás Simpsonéknál. Ez az a tényező amit pont imádok a sorozatban, vagyis, hogy évek alatt létrejött egy komplett univerzum, amelyet mi nézők csak elképzelni tudunk az epizódokon túl. Így volt ez, mikor eltemették Chip Daviest (az általunk sosem látott legendás Springfieldi lakost), és ugyanez az eset áll fenn az idáig egyszer látott (4. évad THOH) halloweeni buli esetén is.
A cselekménydióhéjban annyi, hogy Lisát sokként éri a vidámparkban tett látogatás, és a középső Simpson gyermek pánikbeteg lesz. Lisa így kettesben mard Homerral, mikor betörnek a házba. Homer úgy próbálja meg elintézni az incidenst, hogy Lisának fogalma sem legyen az egészről.
A sorozat műfaját szituációs komédiaként definiáljuk, ám az elmúlt években kaptunk már drámát, akciófilmet, romantikus filmet vagy éppen karriertörténetet egy adott epizód erejéig. Most azonban egy thrillert láthattunk, ami mindenképpen újdonság volt a kanonikus epizódok történelmében.
Ha levesszük Margék történetszálát, valamint azt a néhány gaget, akkor vitathatatlan, hogy egy ilyen történet akár egy B kategóriás film cselekményének is elmenne. Az epizód tökéletesen dolgozik a műfaj sablonjaival, és zsenialításának egyik faktora is ebben rejlik elsősorban.
Egyetlen percre sincs meg az a kedves, kedélyes hangulat, ami úgy jellemzi a sorozatot, hanem bizony egy borús, sötét tónusú cselekménynek lehetünk szemtanúi.
A remekül megírt forgatókönyvben azért persze találhatunk jó néhány megmosolyogtató pillanatot, amelyek tovább fokozzák az élményt.
Egy olyan sorozatnál roppant nehéz megoldani a karakterfejlődést, ahol 20 percről-20 percre változik az alapfelállás. Ezért is tűnt nehéz feladatnak, hogy Lisa jellemformálódását ilyen rövid időn belül valósítsák meg, ám végül mindez tökéletesen sikerült. El lehetett hinni az elején, hogy a gyerek retteg mindentől, és a történet előrehaladásával azonosulhatóvá vált, hogy meghaladja önmagát a megmentésük érdekében. (Bár azért az utolsó képernyőn töltött pillanatát túlzásnak érzem.)
A másik komoly szál, amire időt szakítottak, az Homer és Lisa kapcsolatának bemutatása volt, kedvenc családfőnket ezúttal is a gondoskodó apa szerepében láttuk, aki inkább kockáztatja az épségét, minthogy kislányának baja essék.
Marge és Bart történetszála egyfajta kiegészítés volt a fő irányvonalhoz, és itt inkább a mellékszereplők vitték a prímet a közösen előadott dalukkal.
Most hétvégén érkezik az idei Threehouse of Horror epizód, remélhetőleg az alkotók ott is hasonló meglepetéssel szolgálnak majd nekünk. Aki pedig nem látta a szóban forgó epizódot, az sürgősen pótolja lemaradását!
10/9,5