Az elmúlt két rész számomra kisebb csalódást okozott a minőségüket illetően, ám most alaposan javítottak az alkotók a színvonalon. A legutóbbi rész ugyanis január óta a legszórakoztatóbb 20 percnek minősült.
A kanapé gag ezúttal is jó alaphangot adott, a felvezetés pedig ismét kiválóan sikerült. Az első percekben látható jelenetekben Otto a buszsofőr vitte a prímet, akit az utóbbi években fájóan kevésszer láthattunk. (Hasonlóan az utolsó jelenethez.) A fő történetszálra hamar rákanyarodtunk, és egy végig szórakoztató részt kaptunk végeredményül. Az epizód egyértelműen Homerról szól, a Simpson család feje ezúttal is uralta az epizódot, legviccesebb pillanatait azonban már az első 10 percben láthattuk.
Az epizód legjobb jelenete számomra a városgyűlés volt, itt kaptunk némi demokrácia kritikát, valamint a szólásszabadságot is pellengérre állították Moe gondolatainak kisípolásával. További társadalomkritikus jelenet volt, mikor a végén láthattuk, hogy bárkiből lehet hős a média által. (Ha elfolytja korábbi önmagát, vagyis nem zaklatja embertársait.)
Az epizód második felének cselekménye végre választ adott a nagy kérdésre, vagyis, hogy Homer miért gyűlöli Flanderst. A történet második fele erre épült, és végül egy nagyon hangulatos montázs után oldódott meg a probléma. (Homer Canossa járása egy roppant erős jelenet volt, nem kevés humorral fűszerezve.) Gyengébb pillanatokat nem igazán tudok felsorolni az epizódból, amely egy roppant komplex történettel rendelkezett.
Homer mellett ezúttal kevesebb szerep jutott a családtagok számára, rajta kívül egyedül Bart kapott nagyobb teret, de az ő cselekményből való főszereplései is maximum az első reklámblokkig tartott. Mellékszereplők terén, Flanders illetve a már említett Otto tekinthető kiemelkedőnek.
Albert Brooks, az epizód vendégszereplője, már korábban is szinkronizált 1-1 szerepet a sorozatban, és karakterei valamennyi alkalommal kitűnnek az átlagos epizódszereplők közül. Dr. Raufbold is egy ilyen szereplő volt, néhány kellemes pillanatot okozva a nézőnek.
A „Bull-E” című epizód erőssége a komplexitásában kereshető, és egy tartalmasan szórakoztató 20 percet tartogat minden Simpson rajongónak. Első nézésre 7,5-et adnék rá a 10-es skálán, de lehet, hogy a második megtekintésnél már növekedni fog ez az érték. Remélhetőleg a szezonzáró is hasonlóan jól fog sikerülni, és felteszi a koronát erre a remek évadra.